Így kezdődött

A “Nagy Ötlet”, azaz hogy egy ideig egyáltalán nem vásárolok semmilyen ruhát, egészen pontosan 2016. június 8-án pattant ki a fejemből, miután egy nagyobb összeget hagytam egy bizonyos kasszánál és egy nagy szatyorral távoztam egy bizonyos boltból. Először csak egy meggondolatlanul elejtett mondatfoszlány volt: “Na, most egy ideig nem kell ruhát vennem!
Aztán ez a hirtelen kimondott gondolat egyszer csak megvadult, és az jutott eszembe: mi lenne, ha most egy évig egyáltalán nem költenék ruhákra és kiegészítőkre?

Egy ideje egyébként is jobban érdekel a spórolás és a szortírozás, mint a felhalmozás és a rendrakás… miért ne váltsak hardcore verzióra? 😀

Nem* vásárolok** egy évig***

* Nyilvánvalóan lehetetlenség, hogy ne adjak ki pénzt a kezeim közül, hiszen nem vagyok annyira elvetemült, mint Mark Boyle (szerencsére találtam róla magyarul is egy írást), aki két évre kiköltözött a vadonba pénz és bankkártya nélkül.

** Ami egészen biztos és eléggé sarkalatos pont, hogy RUHÁT nem akarok vásárolni. Hogy miért pont ezt a kategóriát szúrtam ki magamnak? Röviden egyelőre csak annyit, hogy ez lesz egyrészt a legkönnyebb, másfelől a legnehezebb számomra…
Természetesen költenem kell élelmiszerre és alapvető háztartási dolgokra, valamint rezsire, de ezekről később részletesebben írok még.

*** Az egy év elég nagy kihívás lesz, de talán teljesíthető… Még ha nagyon belejövök is, valószínűleg azzal fogok ünnepelni, hogy vásárolok magamnak valamit a 366. napon, de ígérem, nem megyek egynapos shopping körútra!

Reményeim szerint egy év múlva nemcsak több pénz lesz a bankszámlámon, mint most, hanem kevesebb ruha a szekrényeimben, kevesebb tárgy a polcaimon, több időm minden másra a dolgaim keresgélése, rendbetétele, rendszerezése és szortírozása helyett, én pedig nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb leszek.

A kategória korábbi bejegyzéseit itt olvashatod

Szólj hozzá!