Vásárlás helyett #7

#7 Gyűjtsünk valamit!

Ez egy vitás pont lehet, mert minimalistaként talán éppen az lenne a cél, hogy minél több “fölösleges” dologtól megszabaduljunk. Egy gyűjtemény azonban szerintem nem fölösleges egészen addig, amíg örömet okoz és nem költünk rá lehetőségeinkhez mérten túl sokat, valamint tényleg különleges tárgyakat tartalmaz.

Így például az utóbbi cirka tizenöt évben összevásárolt cipőhalmot aligha lehet hasznos gyűjteménynek nevezni, ezért természetesen már túl is vagyok a szortírozáson, vagy három pár ha átment a rostán…

Van azonban egy igazi gyűjteményem, és mivel még senki mástól nem hallottam, hogy ilyesmi után kutatna, büszke is vagyok rá. Ez pedig egy cukorgyűjtemény, olyan kis tasakos cukrokkal, amilyet kávéhoz, teához adnak a vendéglátóhelyeken.

Nem mondom, hogy nem kell költenem rá, mert valószínűleg én is sok kávét és teát ittam, amihez ilyen kiporciózott édesítőt adtak, de a családban tudnak néhányan a dologról, és nagyon sokszor kapok külföldről is néhány adagot. Azért szeretem ezt gyűjteni, mert nem arról szól a dolog, hogy bemegyek és megveszem a boltban, aztán beteszem a többi közé a dobozba (mint példádul ha dévédét gyűjt az ember), hanem első körben kérni kell hozzá egy kávét vagy teát, aztán majd kiderül, hogy milyen cukrot kapok hozzá… Másrészt az, hogy hogyan haladok a cukortáram gyarapításával, kicsit a szerencsétől is függ: hiába kérek egy kávét az összes útba eső vendéglátóhelyen, amerre csak járok, lehet, hogy mind ugyanazt a márkájú kis tasakos cukrot használja. Ezen kívül nem foglal sok helyet, és könnyen megoldható, hogy mással “végeztessem el a piszkos munkát”, azaz ha egy ismerősöm külföldre megy például, akkor nem jelent neki plusz kiadást, hogy hozzon nekem néhány tasakkal, és nem is foglal túl sok helyet, szóval valószínűleg nem ettől lesz túlsúlyos a poggyásza…

Vásárlás helyett #5

#5 Beszélgessünk!

Szülinapom alkalmából néhány ismerősöm pár kedves szót is írt nekem a jókívánságokon kívül. Mindenkinek megköszöntem, de az egyik rég nem látott barátnőmnek válaszolva hirtelen az az érzésem támadt, hogy milyen jó lenne beszélgetni kicsit vele. Nem voltunk soha nagyon közeli kapcsolatban – igazából egy másik barátomon keresztül ismerem, és emiatt ott voltunk néhány, a másik életében fontos eseményen. Tudom, hogy  nem kímélte a sors, voltak nagyon nehéz időszakai. Nagyon régen nem hallottam róla és gondoltam, jól esne neki is egy baráti csevegés. Szuper délutánt töltöttünk együtt, mindenféléről beszélgettünk. Lehet, hogy most egy évig nem találkozunk majd, de aztán ugyanott folytatjuk, ahol most abbahagytuk, vannak ilyen kapcsolatok. 🙂

besz

Forrás: Pinterest

Ennek kapcsán egy új kihívás jutott eszembe: keressünk fel rég nem látott ismerősöket, rokonokat! Használjuk valami értelmes dologra a közösségi médiát és a telefonunkat!  Elég egy rövid üzenet, annyi csak: “hogy vagy?” Talán kincsre bukkanunk, és feléleszthetünk régi családi kapcsolatokat, rátalálhatunk elveszettnek hitt barátokra. Legrosszabb esetben mi történhet? Nem viszonozzák a lelkesedést? Sebaj! Nagy valószínűséggel az esetek többségében ez fog történni. Na és?

De elsőként mégis a legszűkebb családunkat nézzük meg: beszélgetünk egyáltalán? Nem a csekkekről és a munkáról… Bármi másról? Egymásról, az érzéseinkről? Vagy egész este a tévét bámuljuk és vacsora közben sem kapcsoljuk ki? Leülünk együtt egyáltalán néha? Úgy, hogy nem a telefonunkat nyomkodjuk?

Tudom, hogy olyan is van, amikor nagyon nehéz beszélgetni. Van, hogy nem jönnek a szavak. Van, hogy nem is akarjuk, hogy jöjjenek. Inkább elmenekülünk. De ez majd elmúlik. Addig is talán elég csak meghallgatni. És odafigyelni a másikra!  Nagyon! 🙂 ❤

Vásárlás helyett #4

#4 Készítsünk málnahabot!

málnahab

Forrás: Pinterest

A málnahab elkészítése igen egyszerű és gyors:

Hozzávalók:
habtejszín (20, 30 vagy 50 ml)
málna (ízlés szerint)

A tejszínt habbá verjük, a málnát belekeverjük. 😀

A viccet félretéve nemcsak pofonegyszerű a dolog hanem nagyszerű is, mert nem kell bekapcsolni a sütőt vagy órákig hűtőben tárolni, hanem azonnal kanalazhatjuk ezt a hihetetlenül finom, habkönnyű, gyümölcsös, hűsítő édességet. Ha ünnepi alkalomra szánjuk, kínálhatjuk csinos kelyhekből vagy színes poharakból, díszíthetjük málnával, tejszínhabbal, menta- vagy citromfűlevéllel, szórhatunk rá pisztáciát, szeletelt mandulát vagy akár színes cukrot. Ha hőség van, kisebb adagokban le is fagyaszthatjuk, így még jobban esik majd. Nálunk azért készült most a szülinapok idején, mert az egyik torta készítése után maradt meg tejszínhab és málna is, és tesóm naná, hogy nem akarta hogy kárba vesszen bármelyik külön-külön is szuper alapanyag! Nagymamám egyébként régebben cukrozott felvert tojásfehérjéhez keverte a málnát, és fánkot sütött mellé… ❤

Vásárlás helyett #3

#3 Csomagoljunk!

arany_turkiz

arany_turkiz_torta

sarga_turkiz

sarga_turkiz_szatyor

Szülinapos hét – csomagolás

Szeretek csomagolni, ezt anyukámtól “örököltem”, aki mióta az eszemet tudom, mindig minden ajándékot szépen becsomagolt – talán csak egyszer nem: amikor tesómmal biciklit kaptunk… 😀

Régebben egészen extrém dolgokat is alkottunk csomagolás terén, nekem mára leginkább a barna csomagolópapíros alap jön be, egy egyszerű dísszel. Szoktam azért mintásat is venni, ha olyat találok, ami nagyon illik a megajándékozott stílusához. Néha szükség van ajándékszatyorra, de a környezetvédelem és a költséghatékonyság jegyében vagy egyszerű, fényezetlen, barna/fehér színűt választok, vagy “újrahasznosítom” azokat, amiket esetleg én kapok. A boltokban mindig ledöbbenek, hogy a fényes-mintás csomagolópapírokat néhol szinte aranyárban mérik, de nem akarok többet költeni a csomagolásra, mint magára az ajándékra. Szívesen csomagolok, és amúgy is olyan jó szalagot bontogatni, papírt tépni (utóbbit nálunk csak négy éven aluliaknak, mert egyébként mindent fel lehet még később is használni! 🙂 )

7 apró lépés kezdő minimalistáknak

Courtney Carver írása a bemorewithless.com oldalról. Eredetiben itt. Ezt-azt én is hozzátettem… 🙂

Legyen szó bármilyen életmódváltásról, így akár a minimalizmusról, az emberek három csoportba sorolhatók a hozzáállásuk alapján:

  • Első: Gyerünk – hol az a kuka?
  • Második: Kösz, nem – nem a cuccaim mennyiségével van a probléma, hanem a rendelkezésre álló hellyel.
  • Harmadik: Érdekel, de nem tudom hogyan kezdjek neki…

Néha a második csoport tagjai átkerülnek az első vagy a harmadik csoportba, amikor azt látják, milyen boldogok a többiek.

Én lassan lettem minimalista. Belevágtam, aztán kiszálltam, előre léptem egyet, hátra kettőt, végül következetesen kezdtem magamévá tenni a dolgot.

Mi tartott ilyen sokáig?

Hét év alatt leredukáltam a cuccaim mennyiségét és az adósságomat, egyszerűsítettem az otthoni és üzleti teendőimet, a diétámat és az egészséges életmódomat.
Íme néhány ok, amiért szándékosan lassan csináltam:

  • Tapasztalataim szerint a lassú folyamatok sokkal eredményesebbek mint a hirtelen változások.
  • Családom van, és ők az elsők.
  • Kísérletezgetnem kellett, hogy rájöjjek mi a jó nekem.
  • Többet akartam. Nemcsak a lomoktól akartam megszabadulni. Fel akartam fedezni, mi jelent valóban sokat számomra, mitől dobban meg a szívem.
  • Még mindig keresgélek, próbálgatom és értelmezem a dolgokat. Ez egy soha véget nem érő folyamat.

Mindegy, hogy épp most kezded, vagy már ráléptél az útra, hogy egyszerűbbé tedd az életed és minimalista legyél: hasznosítsd kedvedre a következő tippeket!

  1. Írd le
  2. Szabadulj meg attól, amiből kettő vagy több van fölöslegesen
  3. Legyen egy “letisztult zónád”
  4. Utazz kevesebb csomaggal
  5. Öltözködj könnyedén
  6. Étkezz egyszerűbben
  7. Takaríts meg 300.000 forintot

TOVÁBB OLVASOM…