Nem* vásárolok** egy évig***

* alkalmanként
** költök
*** amíg be nem megyek egy boltba

Na jó, amúgy véresen nagyon komolyan gondolom ezt az egészet, de a humor mindig segít, nem igaz?

becomingaminimalist.com-on keresztül jutottam el Cait Flanders blogjára, (mely eredetileg a Blonde on a Budget nevet viselte, és mára úgy tűnik, csak ebből él; tekintve a célt, amit kitűzött maga elé, ez igazán biztató) melyben leírja, hogyan mondott le a vásárlásról és fogadta meg, majd tartotta be egy (majd még egy) éven át, hogy minimálisra csökkenti a kiadásait. Részletesebben írok még majd róla, de térjünk (vissza) a tárgyra:

Nem* vásárolok** egy évig***

* Nyilvánvalóan lehetetlenség, hogy ne adjak ki pénzt a kezeim közül, hiszen nem vagyok annyira elvetemült, mint Mark Boyle (szerencsére találtam róla magyarul is egy írást), aki két évre kiköltözött a vadonba pénz és bankkártya nélkül.

** Ami egészen biztos és eléggé sarkalatos pont, hogy RUHÁT nem akarok vásárolni. Hogy miért pont ezt a kategóriát szúrtam ki magamnak? Röviden egyelőre csak annyit, hogy ez lesz egyrészt a legkönnyebb, másfelől a legnehezebb számomra…
Természetesen költenem kell élelmiszerre és alapvető háztartási dolgokra, valamint rezsire, de ezekről később részletesebben írok még.

*** Az egy év elég nagy kihívás lesz, de talán teljesíthető… Még ha nagyon belejövök is, valószínűleg azzal fogok ünnepelni, hogy vásárolok magamnak valamit a 366. napon, de ígérem, nem megyek egynapos shopping körútra!

Advertisements